A falu története

Bakonyoszlop egy kisközség Veszprém megyében, a Zirci járásban, Zirctől 10 kilométerre. Az Északi-Bakonyban, a Dudari-patak völgyében, környező hegyek lábánál fekszik. A 82. számú főútról Bakonyszentkirályon át közelíthető meg, de Zircről Dudaron keresztül is elérhető.

A győri múzeumban őrzött pattintott, csiszolt kőeszközök tanúsága szerint már a csiszolt kőkor embere is lakott itt. A bronzkor embere is élt falunk területén kb. 3000 éve. A mi falunkat név szerint nem említik ugyan ebben a korban, de a környéken élő rómaiak településének nyomát Oszlopon is megtalálták. A honfoglaló magyarok szláv lakosságot találtak a Bakonyban. Ennek a kornak és népnek az emlékét több földrajzi név őrzi környékünkön, pl. Csesznek, Cuha, Gerence, stb.cuha Oszlop lakói is szlávok voltak valószínűleg, mint a Bakony lakói általában, később azonban beolvadtak a magyarságba. A település a középkorban is lakott volt, majd a török uralom alatt elnéptelenedett. Első írásos említése 1392-ből való (Ozhlop), ekkor Csesznek várához tartozott. Az 1700-as évek végén az Eszterházy család németajkú – sváb – telepeseket hozatott, akik újranépesítették a falut. Ezt a letelepedést a mai családnevek – Wolf, Meiszter, Bittmann, Baumgartner, Hellebrandt, stb. – jól érzékeltetik. Ezek a családok mára teljesen elmagyarosodtak, de úgy, hogy még mindig őrzik a régi hagyományokat, beszélik a sváb nyelvet, valami kapcsolatot tartanak a kintiekkel. Ezt a kötődést fejezi ki a község újkori címere, amely ún. beszélő címer, amelynek jelentése egyértelmű utalást tartalmaz a címertulajdonosra, vagyis Bakonyoszlopra.

címer

A pajzs alsó részében elhelyezkedő zöld hármashalom a Bakony, míg az ezüst korinthoszi oszlop a falu nevének szimbóluma. A pajzsfőben lebegő ezüst heraldikai rózsák és a pajzstartó griffek a falu fő birtokosának állítanak emléket, az Eszterházy család ősi címeréből kerültek átvételre.

A falu nevét illetően nincsen konkrét magyarázat. Egyes feltevések szerint a magyar oszlop szó helynévi alkalmazásban. Más feltevések szerint személynévből származik, a középkorból ugyanis van adat arra, hogy 1250-ben egy férfit Szelemennek, azaz gerendának hívtak, a fiát pedig Oszlopnak. A néphagyomány szerint azért nevezik így a falut, mert „… azután a nagy háború után (török harcok kora) a régi falu teljesen elpusztult (vernicht). Steierből 17 család jött. A falu akkor ott volt az Elma-hegy alatt.bakonyoszlop_egykor Csak néhány család volt itt. Mikor megérkeztek a steierek, körülnéztek, hová telepedjenek. Mindenhol erdő volt. Ahol ma a templom áll, ott egy katona felkiáltott: Ich habe eine Seile gefunden! (Egy oszlopot találtam!) És azon az oszlopon egy Mária-szobor állt. A falut ezután harminc éven át Seilenek nevezték, később lett magyarul Oszlop a neve…”. 1913 óta pedig Bakonyoszlop.

A II. világháború után szinte minden családnak volt hiányzó tagja, néha több is. Sokan haltak meg, sokan voltak hadifogságban és sokan tűntek el nyomtalanul. Lassanként megjelentek a nyugatról hazaszivárgó menekültek is. Lakásukat nem foglalhatták el, régi felszerelési tárgyaik, állataik sehol. Ez 1945 őszén kezdődött, 1946-ban folytatódott. Néhány vezető család kivételével mind visszajöttek. Nehéz körülmények között, de mégis itthon voltak, falujukban, rokonaik közelében. Félelemben éltek az előttük álló kitelepítések miatt. Amitől mindenki félt, csak elérkezett. 1948. január 25-29. között zajlott le Oszlopon a kitelepítés, sürgős volt, mert a Felvidékről kiebrudalt magyarokat (23 család) nem tudták elhelyezni. A kitelepítettek végső száma 510 személyre tehető.SONY DSC Az 1946-48-as változások, a ki- és betelepítés, a politikai helyzet sok feszültséget keltettek a faluban. Előfordult verekedés is a legelején. Az első szerencsés lépés az volt, hogy összeállt az első futballcsapat. Kaptak a községtől szép, sima területet a Koromla felé menő út mellett, ahol bizony nomád körülmények között, sokszor mezítláb rúgták a labdát a réten. Mégis, lassan összeszoktak.

A faluban sem iskola, sem óvoda nem működik, de a szomszédos településen működik mindkét intézmény, a gyermekek oda járnak, a buszon az önkormányzat biztosít kísérőt. Az iskola a Bakonyoszlopon született Békefi Antal népdalgyűjtő és kutató nevét viseli.
A falu egyik büszkesége az 1726 – 1746 között Eszterházy Ferenc által építetett, ma is ékeskedő római katolikus templom. Másik gyöngyszeme az Eszterházyak által 1870-ben építtetett kastély, amely ma gyermekotthonként működik.

templom
A falu másik büszkesége az 1726-1746 között Eszterházy Ferenc által építetett ma is ékeskedő római katolikus templom. Érdekessége a fából ácsolt torony. Templom végleges formáját 1779-ben kapta. A kisharangot 1880-ban öntötték, súlya 2 q. A nagyharang 1922-ben készült, súlya 4,5 q. A ma is működő Rieger-orgonát 1906-ban vásárolták. A templom alatti kriptában nyugszik az Eszterházy család több tagja. Huszonegy koporsó van elhelyezve, az első 1770-ből való, az utolsót 1949-ben szállították ide Svájcból.

A 2006. október 1-i önkormányzati választásokkal egyidejűleg újra megalakult a német kisebbségi önkormányzat is (1998-2002. között már működött). Bakonyoszlop nagy része német ajkú. Az önkormányzattal a német kultúránkat, a hagyományainkat szeretnénk megőrizni, és ápolni, segíteni minden módon. Az egyik legfontosabb cél pedig a kint élő svábokkal a testvérkapcsolat kialakítása, megtartása.

A falugondnoki szolgálat 2006-ban kezdte meg működését.